2015. augusztus 26., szerda

Prológus


Derek Hale
Aranyosan nyögdécselt alattam a vékony és számomra idegesítő srác. Végre, amire vágytam már régóta beteljesült. Barna szemei ködösek a kéjtől és én teljesen elengedem magam... igen, előengedem a farkas énem, amivel neki semmi baja sincs.
-Derek!-hallottam meg édes hangját.-Derek, kelj fel!
Mikor megéreztem, hogy az ágy besüpped mellettem megragadtam és magam alá szorítottam.
-Miért csinálod ezt? Mi olyan fontos, hogy idejöttél?-pillantott rám értetlenül.
-Scott, hogy van?-kérdeztem, mivel ő mindig jó téma, hogy Stiles órákig tudjon beszélni megállás nélkül. Legjobb barátok és állandóan eszébe jut valami, amit elmesél, aztán még egy és még egy. Én pedig addig is vele lehetek.
-Scott kicsit mostanában be van csavarodva, mert van egy új lány a suliban, Kira.-mosolygott Stiles.-És hogy van a falka?
-Remekül.-mosolyogtam és egyre közelebb lépdeltem hozzá, de ő tolatott is.-Isaac Allison között dúl a szerelem, Erika és Boyd is megvannak, Lydia is megvan Jacksonnal... Ethan is a barátjával, csak Malia és Aiden pedig csak szórakozgatnak, de nem járnak együtt. Úgy tudom, hogy Aidennek Lydia kell, Malianak meg te...
-Jajj, képzeld! Scott úgy csorgatja az új lány után a nyálát, hogy múltkor felkenődött az ajtóra, ahogy bámulta őt.-kuncogott fel aranyosan.-Derek lemásznál rólam? Nehéz vagy...
-Ja, bocsi.-pattantam fel rögtön, pedig olyan jó érzés volt a karjaimban tartani őt.
-Én is így megyek Lydia után...-nevetett, de ez a mondat nem tetszett nagyon.-Mondjuk amilyen szép, kedves és okos... Ja tényleg mit szerettél volna?
-Azt, hogy holnap edzés... gondoltam, hogy eljöhetnél.-néztem mélyen a szemébe.
-De Scott azt mondta, hogy soha ne menjek oda.-nézett félre Stiles. Scott ezt minek mondta? Mondjuk mindenki azt hiszi, hogy utálom Stilest, pedig nagyon is szeretem... talán túlságosan is. Komolyan nekem egy gimis srác jön be nekem? Igen, teljesen komoly vagyok. Ezt Peter is tudja rólam és érdekes módon nem próbálja kihasználni a tényt, ami szokatlan tőle, de mindegy is... meg kell győznöm, hogy jöjjön.
-Stiles, nem fogok könyörögni...-forgatom meg szemeimet.-Jössz és kész. Ha holnap 2-kor nem vagy a házamnál, személyesen jövök el érted.
-De...-akart ellenkezni Stiles, de szájára tapasztottam a kezemet. Mikor rám emelte íriszeit szinte perzseltek... a düh égett benne. Jajj, utálja, ha befogják a száját.
-Szóval, holnap kettőkor nálam... ne merj késni!-mutatóujjamat fenyegetően megráztam, majd távoztam a házból az ablakon keresztül... nem nagyon szeretnék összefutni a Sheriff-fel soha nem szívleltük egymást.

_-_Másnap_-_

Már 2 óra... mindenki itt van kivéve 1 személy... Stiles... Hol van már?
-Kire várunk még?-sóhajtott Lydia.
-Majd meglátjátok.-mosolyodtam el ördögien.
-Az Isten szerelmére kezdjünk már!-háborodtak fel az ikrek. Ekkor megjelent a jól ismert Jeep, hirtelen az órámra pillantottam.
-Késtél...-jegyeztem meg, mire ő csak szusszantott egyet.
-Mi az, még te hisztizel?-kérdeztem.
-Hagyj már... nem is akartam jönni. Ha nem kellek akkor minek hívtál?-hisztizett Stiles.
-Mi van tán menstruálsz, vagy mi bajod van?-kérdeztem gonosz mosollyal az arcomon.
-Ha azt mondom, hogy igen, akkor mehetek?-kérdezte ártatlan arckifejezéssel Stiles.
-Szó sem lehet róla...-mondtam.-Várnunk kellett rád kerek 10 percet... te is beszállsz a fogócskába...
-Oké.-bólintott határozottan Stiles, majd elhelyezkedett Lydia és Allison között a rönkön és nézte az edzést... már nem azért, de most direkt menőztem is neki.


Stiles Stilinski
Amikor Derek levette a pólóját inkább a többieket kezdtem figyelni, de mindig betévedt a látókörömbe. Mikor vége volt az edzésnek egy kis levezető fogócska következett...
-Szóval a párok a következők: Malia-Aiden, Ethan-Danny, Lydia-Jackson, én-Stiles, Scott-Allison-Isaac.-pillantott ránk határozottan Derek. Tuti, hogy ő csak kocogni fog én meg úgy rohanni, hogy kiköpöm a belem. Remek.-Akkor hajrá...
Rohanni kezdtem az erdőben, de nem láttam vagy hallottam magam mögött Dereket, így örültem. Már egy jó ideje rohantam, mikor megéreztem valaki kezét magamon, így hátra néztem. Derek mosolyogva fogja a karom, de hirtelen kirántom szorításából.
-Gyere és kapj el, ha tudsz!-rohantam (kb. 2 lépés) és már a farkasember Derek alatt találtam magam. Kezeimet fejem felé szorította fél kézzel, majd lejjebb hajolt és ajkait az enyémekre nyomta... végig nyalta a számat, így elnyitottam azt. Basszus... az első csókom Derek Hale-lel volt. Levegőhiányban váltunk el, majd arcomra simított, de a kezeimet nem engedte el.-Derek?
-Shhh!-húzta végig alsó ajkamon a hüvelyk ujját.-Ne rontsd el a pillanatot...
Csönd telepedett közénk és ő ismét az ajkaimra hajolt. De nem utálnunk kéne egymást? Nem tudom, hogy ez hogy van, de most akarom ezt...